Mielőtt felkerülne a nyereg és a kantár, a lovat tetőtől talpig meg kell tisztítani. Ez a folyamat nemcsak az esztétikáról szól, hanem az állat egészségének megőrzéséről is: a szőrzetben maradt homok vagy sár a felszerelés alatt feltörheti a ló bőrét.
A tisztítási sorrend: Durvától a finomig
A lóápolásnak megvan a maga szigorú, logikus sorrendje. Mindig a legnagyobb szennyeződések eltávolításával kezdünk, és fokozatosan haladunk a finomabb por felé:
- A vakaró: Ez a gumi vagy műanyag eszköz szolgál a rászáradt sár és a laza szőr fellazítására. Kizárólag a ló húsosabb részein (nyak, oldal, far) használjuk, körkörös mozdulatokkal. A csontos részeket, mint a gerinc vagy a lábak, szigorúan kerüljük el vele!
- A gyökérkefe: Egy durvább szőrű kefe, amellyel a vakaró által felhozott sarat és port seperjük ki a szőrből. Ezzel az eszközzel már a ló lábait is óvatosan átdolgozhatjuk.
- A szőrkefe: Puha sörtéjű kefe, amely a finom por eltávolítására és a szőrzet fényesítésére szolgál. Hosszú, határozott mozdulatokkal használjuk a szőr növekedési irányával megegyezően.
A legfontosabb lépés: A pata kaparása
A paták ellenőrzése az ápolás legkritikusabb pontja, amelyet az edzés előtt és után is el kell végezni. A patakaparó segítségével tisztítjuk ki a talpra rászorult sarat, altalajt vagy köveket. Fontos, hogy a művelet közben kerüljük el a pata legérzékenyebb részét, a puha, V-alakú nyílat. A patakaparás során azonnal észrevehetjük, ha a lónak sérülése van, vagy ha esetleg meglazult a patkója.
Egészségellenőrzés és kötődés
Az alapos ápolás remek alkalom arra, hogy tüzetesen átvizsgáljuk a lovat. Ilyenkor könnyen észrevehetjük az esetleges kisebb sebeket, duzzanatokat, vagy a kullancsokat. Emellett a ritmikus, nyugodt kefélés kifejezetten jólesik a lónak, csökkenti a stressz-szintjét, és segít abban, hogy az állat megszokja az emberi érintést. Az a lovas, aki maga ápolja a lovát, sokkal magabiztosabban fog ülni a nyeregben is, hiszen már az edzés előtt ráhangolódott a társára.
